11.~

-Azt ne mond hogy ebben akarsz táncolni-csúszott ki Ren száján az első gondolat ami eszébe jutott.

-Nem nem fogok táncolni és ti sem.Ennyi mára bőven elég volt.Ideje hazamenni.-mondtam  majd  leguggoltam és odahívtam Kalózt,hogy a pórázt rá tudjam tenni.

-Akkor mi elmegyünk átöltözni-szólalt meg JR. ~Azt hittem már sosem esik le neki,hogy mit mondtam.Tényleg elég fáradtak lehetnek~

Hátamra kaptam a táskámat és leoltottam a villanyt.Kint az épület előtt vártam meg a fiúkat.Volt egy pad amire leültem,előkaptam az mp4-emet  bekapcsoltam,bedugtam a fülembe és zenét hallgattam.~Április közepén vagyunk és mégis ilyen hideg van~ fáztam ezért összehúztam magamon a kabátomat.Eltelt egy pár perc és valaki hirtelen megbökte a vállamat.Kicsit megijedtem de mikor felnéztem láttam,hogy Ren volt a tettes.

-Mehetüüüüüünk-jelentette ki jól elnyújtva az „ü” betűt.

-Igenis kapitány-mosolyogtam.

Az egész utat végig beszélgettük,nevettük.Mikor már majdnem a kapunk előtt voltunk Ren megszólalt.

-Éééééhes vagyooooook-nyafogta.

-Van a közelben valami kajálda?-kérdezte Baekho.

Támadt egy hülye ötletem.

-Hmm..kajálda az nincs de itt lakunk nem messze szóval ha gondoljátok csinálhatok nektek valami kaját,hamár  ilyen sokáig táncoltattalak titeket.-ajánlottam fel.

-Benne vagyunk.-egyezett bele mindenki.

-Menyüüüünk~

-Ren te tényleg nagyon éhes lehetsz.-csúszott ki a számon.

-És még nem is tudod,hogy mennyit eszik-nevetett JR.

-Itt is vagyunk.-álltam meg és pötyögtem be a kapu nyitó kódját.

Levettem Kalózról a pórázt és kinyitottam az ajtót.

-Megjöttünk-kiabáltam be de semmi válasz nem jött.~Hmm ez fura azt hittem itthon vannak.Akkor tuti a fiúknál vannak mind.~

-Nincs itthon senki-konstatáltam a helyzetet.Mikor megfordultam  majdnem elnevettem magamat.-Vámpírok vagytok vagy mi,hogy be kell hívni titeket?

Mikor beljebb jöttek  mindannyian csodálkozva vizsgálgatták a házat.Hát igen gazdag gyerekek vagyunk nagy a házunk.

-Nyugodtan nézzetek körül csak az emeletre ne menjetek mert ott vannak a szobáink és oda tilos a bejárás.-mondtam mire szétszéledtek és felkutatták a házat.Én pedig nekiálltam a vacsora készítésnek.

Palacsinta mellett döntöttem,mert azt könnyen és gyorsan meg lehet csinálni.Gyorsan előkaptam az alapanyagokat és kezdtem is a készítését.Miközben készítettem a palacsinta tésztáját eszembe jutott milyen is volt mikor reggel neki készítettem reggelit és az mikor feltette azt a bizonyos kérdést.-Válassz!Én vagy a tánc.- visszhangoztak fülemben szavai.

-Nem volt túl fer tőlem ilyet kérni.-gondolkoztam hangosan.

-Igazad van.Nem fer,hogy te vacsorát készítesz nekünk mi meg nem is segítünk.-szólalt meg mögöttem JR.

Hangjára összerezzentem.

-Megijesztettél.

-Na miben segíthetek?-kérdezte boldogan.

-Segíthetnél sütni a palacsintát mikor kész lesz a tésztája.

Amíg a tésztát kevertem beszélgettünk különféle dolgokról.

Mikor elkészültem JR elkezdte sütni a palacsintákat.

-Amúgy mire mondtad,hogy nem fer dolog?-nézett rám barna szemeivel.

-Hát tudod..-itt elhallgattam egy kicsit és átgondoltam,hogy elmondjam-e neki vagy ne.-Ha a barátnőd azt kérné,hogy válassz a zene és ő közötte te mit választanál?-tettem fel azt a kegyetlen kérdést amit nem rég én is megkaptam.Láttam rajta,hogy gondolkodik a válaszon.

Ekkor meghallottam.hogy valaki gyönyörű dallamot játszik a zongorán.~Szóval megtalálták a zongora szobát~

-Azt hiszem végeztünk ugyanis elfogyott a tészta.-állapítottam meg.

Megfogtam a 6 tányért ,amin a palacsinták voltak, és az asztalhoz vittem.

-Én a zenét választanám.-ezt a választ egy mosollyal díjaztam majd elindultunk megkeresni a fiúkat.Megnéztük a zongora szobát és még vagy 3 másik szobát és végül az utolsóban találtuk meg őket ahol természetesen videojátékoztak.

-Ki szereti a palacsintát?-kérdeztem mire Ren és Baekho felpattantak és Jenson Buttont megszégyenítő gyorsasággal vágtattak is a nappali felé.-Ti hány napja nem adtatok nekik enni?-néztem kételkedve a röhögéstől földön fetrengő 3 fiúra.

Mire megvacsoráztunk hazatalált a 4 lakótársam is.

-Kajaaaaaaaa~-csillant fel Nocile szeme.

-Igen nektek is félre tettünk egy párat.-mondtam nevetve.

-Azt hiszem ideje lenne mennünk.Köszönjük a vacsorát.-mondta JR.A többiek is elköszöntek majd elindultak hazafelé.

-Alice ez a te kulcsod?-mutatott fel egy kulcsot Hyesu amit az asztal alól szedett elő.

-Nem.Biztos valamelyik fiúé.Várjunk csak támadt egy ötletem.-fogtam a kulcsot és rohantam a szobámba telefonálni.