-Azt ne mond hogy ebben akarsz táncolni-csúszott ki Ren
száján az első gondolat ami eszébe jutott.
-Nem nem fogok táncolni és ti sem.Ennyi mára
bőven elég volt.Ideje hazamenni.-mondtam
majd leguggoltam és odahívtam
Kalózt,hogy a pórázt rá tudjam tenni.
-Akkor mi elmegyünk átöltözni-szólalt meg JR. ~Azt hittem már sosem esik le neki,hogy mit
mondtam.Tényleg elég fáradtak lehetnek~
Hátamra kaptam a táskámat és leoltottam a
villanyt.Kint az épület előtt vártam meg a fiúkat.Volt egy pad amire leültem,előkaptam
az mp4-emet bekapcsoltam,bedugtam a
fülembe és zenét hallgattam.~Április
közepén vagyunk és mégis ilyen hideg van~ fáztam ezért összehúztam magamon
a kabátomat.Eltelt egy pár perc és valaki hirtelen megbökte a vállamat.Kicsit
megijedtem de mikor felnéztem láttam,hogy Ren volt a tettes.
-Mehetüüüüüünk-jelentette ki jól elnyújtva az
„ü” betűt.
-Igenis kapitány-mosolyogtam.
Az egész utat végig beszélgettük,nevettük.Mikor
már majdnem a kapunk előtt voltunk Ren megszólalt.
-Éééééhes vagyooooook-nyafogta.
-Van a közelben valami kajálda?-kérdezte
Baekho.
Támadt egy hülye ötletem.
-Hmm..kajálda az nincs de itt lakunk nem messze
szóval ha gondoljátok csinálhatok nektek valami kaját,hamár ilyen sokáig táncoltattalak
titeket.-ajánlottam fel.
-Benne vagyunk.-egyezett bele mindenki.
-Menyüüüünk~
-Ren te tényleg nagyon éhes lehetsz.-csúszott
ki a számon.
-És még nem is tudod,hogy mennyit
eszik-nevetett JR.
-Itt is vagyunk.-álltam meg és pötyögtem be a
kapu nyitó kódját.
Levettem Kalózról a pórázt és kinyitottam az
ajtót.
-Megjöttünk-kiabáltam be de semmi válasz nem
jött.~Hmm ez fura azt hittem itthon
vannak.Akkor tuti a fiúknál vannak mind.~
-Nincs itthon senki-konstatáltam a
helyzetet.Mikor megfordultam majdnem
elnevettem magamat.-Vámpírok vagytok vagy mi,hogy be kell hívni titeket?
Mikor beljebb jöttek mindannyian csodálkozva vizsgálgatták a
házat.Hát igen gazdag gyerekek vagyunk
nagy a házunk.
-Nyugodtan nézzetek körül csak az emeletre ne
menjetek mert ott vannak a szobáink és oda tilos a bejárás.-mondtam mire
szétszéledtek és felkutatták a házat.Én pedig nekiálltam a vacsora készítésnek.
Palacsinta mellett döntöttem,mert azt könnyen
és gyorsan meg lehet csinálni.Gyorsan előkaptam az alapanyagokat és kezdtem is a készítését.Miközben készítettem a palacsinta tésztáját eszembe jutott milyen is volt
mikor reggel neki készítettem reggelit és az mikor feltette azt a bizonyos
kérdést.-Válassz!Én vagy a tánc.- visszhangoztak
fülemben szavai.
-Nem volt túl fer tőlem ilyet kérni.-gondolkoztam
hangosan.
-Igazad van.Nem fer,hogy te vacsorát készítesz
nekünk mi meg nem is segítünk.-szólalt meg mögöttem JR.
Hangjára összerezzentem.
-Megijesztettél.
-Na miben segíthetek?-kérdezte boldogan.
-Segíthetnél sütni a palacsintát mikor kész
lesz a tésztája.
Amíg a tésztát kevertem beszélgettünk különféle
dolgokról.
Mikor elkészültem JR elkezdte sütni a
palacsintákat.
-Amúgy mire mondtad,hogy nem fer dolog?-nézett
rám barna szemeivel.
-Hát tudod..-itt elhallgattam egy kicsit és
átgondoltam,hogy elmondjam-e neki vagy ne.-Ha a barátnőd azt kérné,hogy válassz
a zene és ő közötte te mit választanál?-tettem fel azt a kegyetlen kérdést amit
nem rég én is megkaptam.Láttam rajta,hogy gondolkodik a válaszon.
Ekkor meghallottam.hogy valaki gyönyörű
dallamot játszik a zongorán.~Szóval
megtalálták a zongora szobát~
-Azt
hiszem végeztünk ugyanis elfogyott a tészta.-állapítottam meg.
Megfogtam
a 6 tányért ,amin a palacsinták voltak, és az asztalhoz vittem.
-Én a
zenét választanám.-ezt a választ egy mosollyal díjaztam majd elindultunk
megkeresni a fiúkat.Megnéztük a zongora szobát és még vagy 3 másik szobát és
végül az utolsóban találtuk meg őket ahol természetesen videojátékoztak.
-Ki szereti
a palacsintát?-kérdeztem mire Ren és Baekho felpattantak és Jenson Buttont
megszégyenítő gyorsasággal vágtattak is a nappali felé.-Ti hány napja nem
adtatok nekik enni?-néztem kételkedve a röhögéstől földön fetrengő 3 fiúra.
Mire
megvacsoráztunk hazatalált a 4 lakótársam is.
-Kajaaaaaaaa~-csillant
fel Nocile szeme.
-Igen
nektek is félre tettünk egy párat.-mondtam nevetve.
-Azt
hiszem ideje lenne mennünk.Köszönjük a vacsorát.-mondta JR.A többiek is
elköszöntek majd elindultak hazafelé.
-Alice ez
a te kulcsod?-mutatott fel egy kulcsot Hyesu amit az asztal alól szedett elő.
-Nem.Biztos valamelyik fiúé.Várjunk csak támadt egy ötletem.-fogtam a kulcsot és
rohantam a szobámba telefonálni.