14.~ (THE END)

Csak álltam ott földbegyökerezett lábakkal és darabokra tört szívvel.

Amit láttam az megsemmisített. Mondjuk sejtettem hogy ez lesz,hiszen mióta ismerem Boyunt azóta mindent elvesz tőlem ami fontos nekem. Mindent és mindenkit."Szeretsz valakit?Nesze neked elveszem tőled csak,hogy szenvedj."Nem tudom,miért teszi ezt velem. Nem tudom,hogy miért utál ennyire.

~Jaj ne~ Kapok a mappám után de már késő,mert a kemény fedeles tárgy hangos csattanással a földön landolt. JR szemei kipattantak és a zaj forrása után kutattak. Mikor találkozott a pillantásunk én elfordítottam a fejemet,hogy még véletlenül se lássa íriszeimben a fájdalmat ami a szívemet mardosta ebben a pillanatban de nem bírtam elrejteni az arcomon legördülő könnycseppeket. Felkaptam a mappámat és a kémia labor felé vettem az irányt ahol ikremet kerestem. Elmondtam neki mindent és megkértem,hogy szóljon a tanárnak hogy nem érzem jól magamat,ezért hazamentem.

Táskával a vállamon indultam kifelé a pár éves épületből.

- Hé!Alice-kiabált Minhyun utánam de mivel minél hamarabb otthon akartam lenni,ezért úgy tettem mintha nem hallanám. Haza rohantam,átöltöztem és beestem az ágyamba.

- Miért fáj ez ennyire?-tettem fel a kérdést miközben összekuporodtam az ágyon- Hiszen alig ismerem.

Nem sokáig tudtam ezen gondolkozni,mert könnyeim közt elaludtam. Álmom sem volt jobb mint a mai nap mély pontja.

JR elindult felém mosolyogva. Már majdnem ide is ért de akkor megláttam egy arc nélküli fiút a háta mögött. Először nem értettem,hogy mit is akar de aztán megláttam ahogy fegyverét egyenesen Jonghyunra irányítja és lőni készül.

-JR!Fuss!.Meg akar ölnie-kiáltottam kétségbe esetten de már késő volt. A fiú akit szeretek előttem rogyott térdre és halt meg.

- Alice.Alice.- szólogatott valaki ezzel kiragadva álmomból. Kipattantak a szemeim és Rennel találtam szemben magamat ami egy kisebb sikolyt váltott ki belőlem.

- Te mit keresel itt?- töröltem le az arcomon folydogáló ezüst cseppjeimet.

- Hát Minhyun mondta,hogy látott haza felé igyekezni aztán meg Rose mondta a tanárnak hogy rosszul lettél,ezért haza jöttél. Igazából Jonghyun akart jönni de a lányok valamiért átnéztek rajta mikor megszólalt. Én meg mivel aggódtam ezért elkértem Hyesutól a kulcsát és idejöttem-magyarázott és közben össze-vissza mutogatott a kezeivel amivel az arcomra mosolyt csalt.

- Éértem.De fölöslegesen aggódtál minden rendben csak nem éreztem jól magamat-füllentettem- Mennyi az idő?

- Üüüm fél 4.Miért?-néz rám értetlenül.

- Basszus. Túl sokáig aludtam.-pattanok ki az ágyból- 4től van próba.

- Tényleg -csap a fejére- Akkor mehetünk együtt.

- Lent megvársz léci.Sietek.-bólint majd kimegy a szobámból én pedig villámgyorsasággal felöltözök,összepakolok és feljavítom az elkenődött sminkemet ami tusból és szemceruzából áll.-Kész vagyok. Indulhatunk.

Igazából semmi kedvem nem volt most ehhez de nem sok idő maradt a comebackig így nem fér bele hogy elmaradjon egy edzés. Mikor odaértünk rossz érzésem támadt és mikor a terem ajtaján beléptünk rá kellett jönnöm hogy megint jó volt a megérzésem.

- Aliiice-rohan felém vigyorogva Aron viszont én Boyunnal farkasszemezek egészen addig amíg Baekho fel nem emel.

- Tegyél már le te bolond.-ütögetem nevetve a vállát.- Mit keres itt Boyun?

- Nem bírtuk levakarni magunkról. Elég idegesítő- fintorog Minhyun.

- Oh igen. És ti még nem is az igazi énjét látjátok. De látom van aki élvezi a társaságágát-illettem lenéző pillantással JRt.

- Valami baj van?

- Semmi.Csak nem tűröm a kígyókat a közelemben- mondtam kicsit hangosabban mire Boyun is odajött hozzánk.

- Jaaj Alice itt vagy?-pislog rám ártatlanul.

- Nem ribancoknak való ez a hely Boyun. Miért nem mész inkább plázázni?-nézek rá gúnyosan.

- Oh csak nem féltékeny vagy?-vigyorog.

- Ugyan mire kéne féltékenynek lennem?Rád?Na ne nevettess-röhögök a képébe.

- Oh tudod te azt jól hogy mire értettem-pillant JRre.

- Rá?-csalódottan pillantok az említettre- Csak nyugodtan. Már hozzá szoktam. Ha neki egy ribanc kell-megrántom a vállamat és elindultam a CD lejátszóhoz.

- Oh még valami.Tűnj innen addig amíg nem én rángatlak ki a hajadnál fogva.-nézek rá gyilkos szemekkel.

- Chh-fújtatott egyet majd összeszedte cuccait és köszönés nélkül kitipegett a teremből.

- Na végre hogy elhúzott. Szörnyű ez a csaj- forgatja szemeit Baekho.

- Oké.Ha még egyszer valaki idehozza ezt a pláza kurvát annak kitekerem a nyakát.Valamint akkor engem is elfelejthettek.- jelentettem ki dühösen és JRre néztem aki szólásra nyitotta a száját ezért elfordítottam a fejemet- Remélem bemelegítettetek. Mivel nincs sok időnk comebackig ezért kicsit gyorsabban kell haladnunk a tánccal szóval semmi kegyelem.- néztem végig a fiúkon.

Elindítottam a zenét és a fiúk megtudták hogy mért is mondta Dan hogy rabszolgahajcsár vagyok.

- Uuuuupsz.Asszem túlzásba estem egy picit- nevettem mikor végig néztem az öt lihegő fiún.

- Csak..Kicsit?-nyöszörgött Ren a földre rogyva.

- Oooké 10 perc szünet-jelentettem ki mire megszólalt a telom. ~Rose?Pont a legjobbkor~ Gondoltam magamban majd kimentem a teremből a kertbe és leültem a medence szélére.

- Minden oké?Már aggódtam érted. Nem vagy itthon a telefonod meg dísznek van.- hadarta idegesen.

- Nyugi. Csak próba van. Tudod a srácokkal-nevettem.

- Oh.És minden oké?Hogy vagy?

- Valamelyik idióta idehozta azt a ribancot. Elegem van Boyunból.-sóhajtok.- Miért csinálja ezt velem?

- Ezt csak ő tudhatja de...

- Szuuuper.Lemerült a telóm.-néztem a fekete képernyőt.

- Alice. Beszélhetnénk?- áll meg mellettem JR.

- Nincs miről beszélnünk-állok fel.

- De van. Beszélnünk kell. Had magyarázzam meg.

- Mit akarsz megmagyarázni?Semmi közöm ahhoz,hogy kivel és mit csinálsz.-megrántottam a vállamat és elindultam befelé.

- Csak hagy magyarázzam meg.-kap a kezem után es ránt vissza magához így pont szemben állok vele.- Nem az történt amit gondolsz.

- Láttam hogy csókolóztok. Ennyi. Ezen nincs mit magyarázni. Amúgy sem vagy a barátom,hogy magyarázkodnod kelljen.

- De nem csókolóztunk. És nem én csókoltam meg hanem ő engem-néz a szemembe.

- Szóval azt mondod,hogy nincs is köztetek semmi?

- Dehogy is. Utálom az ilyen csajokat-lép hozzám közelebb így közvetlenül előttem áll- Amúgy is én mást szeretek.- simít végig arcomon majd közeledni kezd felém arcával. Tudtam,hogy mi következik. Mégis szívem a torkomban dobogott. Mikor megéreztem puha ajkait az enyémeken gyomromban lepkék ezre repdesett.Lehunytam pilláimat és átkaroltam a nyakát így viszonoztam csókját. Éreztem,hogy karjai a derekamra csúsznak és átölel ezzel is csökkentve a köztünk lévő távolságot.

- Téged szeretlek.-suttogja szemeimbe nézve miután ajkaink elvállnak egymástól.

- Én is szeretlek.-mire kimondtam ezt a pár szót JR újabb csókkal jutalmazott aminek hangos füttyögés,tapsolás és éljenzés  lett az eredménye.Mindketten arra kaptuk a fejünket és a 4 fiú vigyorgó képével találtuk szemben magunkat.

- Komolyan.Mintha éppen a boldogító igen hagyta volna el a szánkat.-nevettem rajtuk mire Aron szívecskéket kezdett el rajzolgatni a levegőbe.Ekkor esett le hogy biztosan hallották a vallomásunkat.

- Jééézusom-éreztem hogy az arcom kezdi felvenni egy igen csak érett paradicsom színét így hozzábújtam Jonghyunhoz aki nevetve megölelt.

- Tudod hogy még a füled is piros?-nevetve simogatja hajamat.

- Mostmár tudom.-motyogtam.

- Aranyos mikor ennyire zavarban vagy.-mosolyogva néz rám.- Na jó fiúk. Vége a műsornak húzás van befelé.-nézett rájuk és a kezével mutogatott az ajtó felé.

- Na hagyjuk magára a gerle párt-vigyorog Aron és elkezdi őket befelé terelgetni.

- Azt hiszem még sosem voltam ennyire zavarban-nézek fel ujjaim közül mik az arcomat takarják. JR megfogja kezeimet és elhúzza az arcom elöl őket.

- Még valami hátra van.

- Micsoda?-nézek rá értetlenül mire ő kinevet.- Naaaa.Ne nevess ki.- ütögetem a mellkasát.

- Oké oké.Nem nevetlek ki csak ne verj meg.-mondja elvékonyított hangon mire én kezdek el nevetni.

- Azt hiszem ez esetben megkönyörülök rajtad- mosolyogva nézek rá.

- Gyönyörű vagy mikor mosolyogsz - végig simít az alkaromon majd megfogja a kezemet és összekulcsolja az ujjainkat - Szóval Alice...-néz szemeimbe azokkal a gyönyörűen csillogó barna szemeivel.- Lennel a barátnőm?

- Háááát nem is tudoooom...- húzom az agyát.

- Naaaa mond ki.- öleli át derekamat és közelebb húz magához.

- Igen-adok egy puszit a szájára- Igen.- még egyet- Igen.- megint megpuszilom- Éééés igeeeeen.-mosolyogok rá majd karjaimat nyaka köré fonom és megcsókolom mire ő fölemelt és pörögni kezdett aminek az eredménye az lett,hogy a medencében landoltunk.      

                              

- Ezt nem így terveztem.-vakarta a tarkóját zavartan.

- Nem baj. Úgy is meleg van- nevettem.- Viszont vissza kéne menni és folytatni a próbát.- ülök ki a medence szélére immár vizes gönceimben.

- Muszáj?Olyan jól haladunk a tánccal hála a rabszolga hajcsár koreográfusunknak.- vigyorog rám.

- Chhh.Na köszi-fordulok el durcásan.

- Naaaa csak vicceltem-nevetve combjaimra támaszkodik és onnan néz fel rám.

- Az amúgy is a kígyó hibája volt. Felhúzott és olyankor sokat követelek ha táncról van szó.-mondandóm közben még mindig nem néztem rá ezzel fenntartva a durcás látszatot.

- Nézd csak Alice- mondja mire én odakapom a fejemet ő pedig megcsókol. ~Most komolyan. Hogy lehet erre az emberre haragudni?~ 

- Na most már tényleg menjünk vissza.-mászik ki a medencéből.

- Menjünk- nyújtom felé kezemet mit ő készségesen elfogad és felhúz.Kézen fogva mentünk vissza a fiúkhoz és folytattuk a próbát.

Pár hónappal később megtörtént a Nu'est Comeback és megkezdődött az állandó utazás,fellépés,fotózás és persze a fantalálkozókon való részvétel. Idáig sülve-főve együtt voltunk ám most két külön dologra kell koncentrálnunk.Ő dolgozik és azt teszi ami az álma volt mindig is én pedig…hát én tanulok a nyelvvizsgára és a jövő évi érettségire.De ezek mellett sem hanyagoljuk egymást. Szerintem már a fiúk agyára mehetünk a folytonos esti több órás telefon beszélgetéseinkkel...De hát mi csak szerelmes tinikként viselkedünk.

Ami a jövő évet illeti...A Street8 feloszlik hiszen Dan visszamegy az államokba,mert felvették egy ottani egyetemre természetesen Cookieval együtt. Jay és Nocile pedig Busanba költöznek mert ott vették fel őket fősulira. Csak hatan maradtunk,de nekünk pedig ott van az utolsó évünk így nem igazán marad idő a táncra...így hát ideiglenesen feloszlik a csapat.Ez nem is egy csapat sokkal inkább ..egy nagy család. Hiszen együtt nevetünk,sírunk,örülünk,ünnepelünk,hülyéskedünk és még sok mást.

Lehet,hogy most elválnak az útjaink de mindig vissza fogunk találni egymáshoz mert mind a nyolcunkon ott az a bizonyos gyűrű amivel eljegyeztük egymást egy életre.

13.~

A balszerencsés tizenhármas is megérkezett.Igaz több hónap kihagyás után de kész lettem vele :D Tényleg bocsi,hogy ilyen sokat kellet rá várnotok >.<

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Új osztálytársaitok érkeznek ma.Kérlek legyetek kedvesek velük.Oké bejöhettek.-mondta kedvesen az osztályfőnökünk.Ekkor az ajtó kinyílt és belépett rajta az 5,számunkra jól ismert fiú.

-Anyeong.-alig,hogy JR kimondta ezt az egyszerű szót a legtöbb lány sikítozni kezdett.Rose-zal összenéztünk és nevetni kezdtünk.

-Lányok,lányok elég volt!-üvöltött Ms. Kim.-Oké fiúk üljetek le,hátul vannak üres padok.

A fiúk elindultak és leültek Ren és Baekho  valamint Aron és Minhyun ültek egymás mellett JR pedig HanSol mellé ült.~Végre kicsengettek~Gondoltam magamban matek után. Hátrafordultam Rosehoz és Lucashoz.

-Olyan uncsi így,hogy nincs kivel beszélgetni órán-jegyeztem meg mire Rose magát nem meghazudtolva kombinálni kezdett.

-Miért nem kéred meg JRt,hogy üljön melléd?Biztos örömmel tenné-vigyorgott gonoszul.

-Hát te hülye vagy-nevettem zavaromban.Hirtelen valaki lehuppant a mellettem lévő székre.

-Miről beszélgettek?-kérdezte JR vigyorogva.

-Semmi fontosról-mosolyogtam.

-Csak arról,hogy Alice unatkozik órán,mert nincs padtársa-adta a választ Lucas tök ártatlan arccal.

-Értem.Um ha szeretnéd én ...-kezdett bele mondandójába de hirtelen Baekho közbevágott.

-Alice ugye nem akarsz minket minden reggel így ébreszteni?

-Ugye holnap reggel nem kell futni mennünk?-jöttek oda a többiek is.

-Hé Alice csak én érzem úgy,hogy mindenki minket bámul az osztályteremben?-sugta oda nekem Hyesu aki mellettem az ablakban ült.Körbe néztem a teremben és konstatáltam,hogy igaza van.~Ez így nagyon nem lesz jó~

Még beszélgettünk egy kicsit majd becsöngettek angolra. A tanárnő kíváncsi volt arra,hogy a fiúk mennyire jól tudnak angolul.Hát mit ne mondjak ez felért egy kisebb katasztrófával.Aron profin beszélgetett a tanárral de a többieknek nem igazán ment.

-Oké akkor ülésrendet változtatunk.JR te Alice mellé,Ren te Hyesu mellé Baekho te pedig Rose mellé ülj.Minhyun neked Aron tud segíteni. Lucas,Benett ti pedig üljetek hátra az üres padba.-adta ki a parancsot  Ms. Lee.Mindenki letelepedett az új helyére és folytattuk az órát. Az óra további részében páros csoport munka volt.De mi ezalatt az idő alatt inkább beszélgettünk,ismerkedtünk.Jó volt vele végre normálisan beszélgetni.Jelzőkor gyorsan kitöltöttem a lapot amit a tanár adott.~És végre kaja szünet.~Sóhajtottam fel majd odakaptam kezemet korgó gyomromhoz.

-Nem megyünk le a büfébe?-jött a kérdés a csokira éhező Baekhotól.

-Tőlem mehetünk-mondta JR és felállt majd felém fordult-Nem jössz le te is?

-De mehetünk-mondtam majd felálltam és elindultunk az ajtó felé.

-Alice!Fiúk váratok csak egy kicsit-szólt utánunk Ms. Lee.

-Ajjaj most vajon mit akarhat?-kérdeztem suttogva.

-Alice,Rose,Hyesu mivel ti jók vagytok angolból ezért szeretném ha korrepetálnátok a padtársaitokat.Aron te eltudod magyarázni a dolgokat Minhyunnak ugye?Lányok számíthatok rátok?-nézett ránk kérlelően.

Mi hárman összenéztünk majd sóhajtottunk egyet.

-Heti plusz egy órába nem halunk bele-mondtam mosolyogva.

-Köszönöm a segítségeteket.

-Na megyünk a büfébe?-nézz rám JR azokkal a gyönyörű,barna szemeivel.

Ezután szinte az egész napot együtt töltöttük a fiúkkal és az bandával.Minden tök jól ment addig amíg meg nem jelent az osztály legnagyobb ribanca alias Boyun.Gazdag és elkényeztetett.Utálom.Várható volt,hogy meg fog jelen hiszen a Nu'est tagjai a mi osztálytársaink.Szinte látom ahogy peregnek a yenek a szemei előtt.

-Hello.Te vagy a Nu'est leadere igaz?Te vagy a kedvencem a csapatból.Boyun vagyok.

-Már megint kezdi a nyalizást.-sugta oda nekem Hyesu.

-Ja de hogy mindig megtalál minket.Utálom-súgtam vissza neki.

-Na én inkább kimegyek mielőtt még lehányok valakit-mondtam kicsit hangosabban majd kivomultam a teremből egyensen le az udvarra.

Az udvaron épp Dan és Jay kosarazott így letelepedtem az egyik padra és onnan figyeltem őket.

-Hé csajszi.Hogy-hogy egyedül?Ráadásul óra alatt?-jött oda hozzám Cookie és Nocile.

-Boyun megint megtalált minket így inkább lejöttem,mert rosszul lettem a nyalizásától.

-Oh fúj.Megértelek-bólogatott Coo.-És most ki az áldozat?

-JR-mondtam egy hatalmas sóhaj kíséretében.

-Ìgy már mindent értek-bólogat Nocile csillogó szemekkel.-Alice te szerelmes vagy.

-Hogy mi?Nem.

-De igeeen~-kontráz rá Cookie is.

-Ne csináljátok már ti is ezt.Rose is feszt ezzel piszkál.

-Csak az igazat mondjuk-ül le mellém Cookie.~Mondjuk nem értem miért tagadom mert ha valaki ránézésről megállapítja az ilyet akkor az Coo~
-Jó jó.Igen-mondtam ki hangosan majd a számra csaptam.
-Hmm?Mi igen?-játszotta Nocile a hülyét.
-Az hogy igazatok van.Én azt hiszem tényleg szerelmes vagyok JRbe.-mondtam vörös fejjel.
-Na végre hogy bevallottad-ölelt át két barátnőm.Beszélgettünk egészen addig amíg meg nem hallottuk a kicsöngőt.
-Vissza kell mennem törire.Találkozunk a próbateremben.Sziasztok-elbúcsúztam majd visszamentem a biosz terembe ahol a táskám volt.Mikor az ajtó elé értem bekukucskáltam hogy bent vannak e a többiek de sehol senki.~Huh mázli így nem kell találkoznom a tanárral~Gondoltam magamban majd benyitottam.Felkaptam a táskámat és már indultam is kifelé a teremből.Viszont mikor kiléptem az ajtón olyat láttam amit nem lett volna szabad.

Átmeneti megoldás

Szünetel

Bocsi azoktól aki olvassák de a suli elindult és mostanában valahogyan ötletem sincsen a folytatás terén.Ezért úgy döntöttem,hogy egy picit pihentetem a blogot.Viszont amint lesz ötletem a 13. részre onnantól folytatom az írását a történetnek.Köszönöm,hogy elolvastátok a sztorimat^^ 

http://www.youtube.com/watch?v=x6QA3m58DQw   

12.~

Általában minden reggelem 6 órakor futással kezdődik,majd irány a suli.De ma ez egy kicsit másképp lesz.Tegnap este valamelyik fiú itt hagyta a kulcsait,így kiterveltem,hogy ma én ébresztem őket.

Fogtam a pórázt,rátettem Bajnokra majd elkocogtam a Nu’est-lakhoz.Az egyik kulcsot belehelyeztem a kapu zárjába és elfordítottam.Ezt megismételtem az ajtónál is és már bent is voltam a házban.~Bent is vagyok.Na lássuk csak melyik kinek a szobálya.~ Jobbról-balra haladva benyitottam az első szobába ahol JR békésen szuszogott.Odalépkedtem halkan az ágyához és elkezdtem ébresztgetni.Mikor végre résnyire nyitotta szemeit hirtelen lerántott maga mellé az ágyra.

-Még 5 perc.-motyogta félálomban.Ezen kicsit meglepődtem de úgy döntöttem,hogy adok neki még 5 percet. ~De ha letelik az öt perc és nem kel fel nyakon öntöm jó hideg vízzel.~

-Na de mostmár tényleg kelj fel oké?-mondtam mikor letelt az 5 perc.Kibújtam ölelő karjai közül ő pedig felült az ágyon nyújtózkodott egyet és mint aki világát nem tudja úgy indult el az ajtó felé.Még szerencse,hogy az ajtó nyitva volt különben biztos a földön köt ki.A nappaliban leültettem a kanapéra és a kezébe nyomtam egy bögre kávét.Felkeltettem a többieket is.igaz kisebb-nagyobb sikerrel ugyanis Aron a kanapén ülve bealudt de ezt is megoldottam a jól bevált „jégkocka a pólóban” hadművelettel.

-Na most,hogy mindannyian ébren vagytok 10 percetek van kényelmes ruhába öltözni ami alatt nem farmert és bőrkabátot értek.-mondtam és mikor végig néztem az 5 kómás fejen nevetnem kelett.-Óra indul.

10 perc múlva mindenki melegítőben ült a kanapén…kivéve egy embert.

-Hol van Ren?-néztem kérdően a fiúkra.

-Biztos még öltözik-nevetett Baekho.-reggel neki 10perc  semmire sem elég.

-Én simán elkészülök 10 perc alatt akkor ő,hogy nem?-néztem furán rájuk.

Bementem Ren szobájába és valóban a szekrény előtt állt tanácstalan arckifejezéssel.Odasétáltam mellé,kivettem egy melegítőt és a kezébe nyomtam.

-Ez futáshoz tökéletes.-mondtam majd kimentem a szobából.

Mikor visszamentem a fiúkhoz éppen reggelit akartak készíteni.

-Nem ajánlom,hogy egyetek.-lépkedtem oda melléjük és rakta vissza mindent a hűtőbe.

-De én éhes vagyok-nézett rám Baekho boci szemekkel mire én elnevettem magamat.

-Nem.-megráztam a fejemet és lehuppantam a kanapéra.Kb.5 perc telt el és Ren is megjelent ekkor már mindenki a kanapén ült.

-Na pattanjatok.Indulunk.-mondtam és már indultam is az ajtó felé.

-Mi?De mégis hova így reggel fél 7kor?-kérdezte Minhyun.

-Tegnap úgy láttam a próbán,hogy szörnyen rossz az erőn létetek szóval ezen most egy kicsit javítunk.

-És pontosan ez mit is takar-kérdezte Ren kicsit félénken.

-Őő minden reggel és este jöttök velem futni.-mondtam amjd egy hatalmasat nyújtózkodtam.

-Hogy miiiii~?

-Jah és aki megáll annak ott helyben 50 fekvőtámasz.-fordultam meg mosolyogva.-Indulhatunk?-kérdeztem majd bedugtam a fülembe a fülhellgatót és elindítottam a zenét.

-Baszus ez a csaj tényleg egy rabszolgahajcsár-jegyezte meg Aron futás közben.

-Hallom ám amit beszéltek.-kiáltottam hátra.

-És a füle is jó-nevetett JR.

-Én…nem…bírom…tovább-hallottam egy elhaló hangot hátulról.Hátra pillantottam és láttam,hogy Ren az első aki kifulladt. ~500m.Pont ahogy tippeltem~ Lemaradtam a fiúktól és oda mentem Renhez.

-Kb. 1500 méterre arra van egy park.Ott találkozunk.-mondtam.Ő bólintott és megállt,térdére támaszkodott és pihent egy kicsit.

Begyorsítottam egy kicsit,hogy utolérjem a másik 4-et.Mikor utolértem őket éppen meg akartak állni.

-Meg ne álljatok!-kiáltottam rájuk.Következőleg Minhyun,kicsit később Aron és utoljára pedig Baekho kényszerült sétára.

-Verseny addig a padig-kiáltottam és már rohantam is a tó másik oldalán lévő padhoz.

-Héé ez így nem ér.-kiálltott JR majd rohanni kezdett utánam.Én értem előbb a padhoz.Lefeküdtem a fűbe és vártam,hogy JR is odaérjen.

-Csaltál.-mondta mikor leült mellém.

-De nyertem.-nevettem.ezt a mondatomat meg is bántam,mert hirtelen R elkezdett csikizni.

-Nee ne nee.Lééci hagyd abba-kérleltem fuldokolva.-Megadom magam.

-Legközelebb előbb szólj ha versenyezni akarsz.-mondta nevetve.-Jéé ti is ideértetek?

Ránéztem a 4 fiúra és elnevettem magamat.Úgy néztek ki mint akik maratont futottak.

-Na akkor mivel mind a négyen megálltatok,rajta 50 fekvőtámasz!-néztem rájuk.

-De gonosz-nevetett JR mellettem.

-Nincs kivétel.Rád is rád fér az az 50 fekvőtámasz.-fordítottam felé fejemet.

Baekho és JR simán lenyomták az ötvenet,Aron negyvenet,Minhyun harmincötöt Ren pedig húszat bírt megcsinálni.

-Basszus el fogok késni!Délután találkozunk a próbateremben.Sziasztok.-kiabáltam vissza miközben futni kezdtem hazafelé oldalamon Bajnokkal.Mikor hazaértem gyorsan lefürödtem,átöltöztem és indultam is az iskolába.

Mikor beértem az iskolában egyenesen az osztályterembe mentem ugyanis már becsöngettek.Reménykedtem benne,hogy a tanárunk még nincs bent a teremben.

-Alice te meg merre voltál?-jött oda hozzám Rose és Hyesu.

-Futni,mint minden reggel.

-Ahham és akkor miért vannak fűszálak a hajadban?-kérdezte Rose miközben egy fűszálat húzott ki í hajamból.

-Hát igazából…-kezdtem bele de valaki félbeszakított.

-Jól van gyerekek üljetek le.-adta ki a parancsot osztályfőnökünk.-Mától új osztálytársaitok lesznek…

Egy kis extra ^.^

Lehet most kicsit illúzió romboló leszek néhányotoknak de én így képzelem el a házat és a szobákat ^^

A ház: 

Alice szobája:

Rose szobája:

Cookie szobája:

Hyesu szobája

Nocile szobája:

Konyha:

Nappali:

Lenti terasz:

Zongora szoba:

És a fenti kis menedék:

11.~

-Azt ne mond hogy ebben akarsz táncolni-csúszott ki Ren száján az első gondolat ami eszébe jutott.

-Nem nem fogok táncolni és ti sem.Ennyi mára bőven elég volt.Ideje hazamenni.-mondtam  majd  leguggoltam és odahívtam Kalózt,hogy a pórázt rá tudjam tenni.

-Akkor mi elmegyünk átöltözni-szólalt meg JR. ~Azt hittem már sosem esik le neki,hogy mit mondtam.Tényleg elég fáradtak lehetnek~

Hátamra kaptam a táskámat és leoltottam a villanyt.Kint az épület előtt vártam meg a fiúkat.Volt egy pad amire leültem,előkaptam az mp4-emet  bekapcsoltam,bedugtam a fülembe és zenét hallgattam.~Április közepén vagyunk és mégis ilyen hideg van~ fáztam ezért összehúztam magamon a kabátomat.Eltelt egy pár perc és valaki hirtelen megbökte a vállamat.Kicsit megijedtem de mikor felnéztem láttam,hogy Ren volt a tettes.

-Mehetüüüüüünk-jelentette ki jól elnyújtva az „ü” betűt.

-Igenis kapitány-mosolyogtam.

Az egész utat végig beszélgettük,nevettük.Mikor már majdnem a kapunk előtt voltunk Ren megszólalt.

-Éééééhes vagyooooook-nyafogta.

-Van a közelben valami kajálda?-kérdezte Baekho.

Támadt egy hülye ötletem.

-Hmm..kajálda az nincs de itt lakunk nem messze szóval ha gondoljátok csinálhatok nektek valami kaját,hamár  ilyen sokáig táncoltattalak titeket.-ajánlottam fel.

-Benne vagyunk.-egyezett bele mindenki.

-Menyüüüünk~

-Ren te tényleg nagyon éhes lehetsz.-csúszott ki a számon.

-És még nem is tudod,hogy mennyit eszik-nevetett JR.

-Itt is vagyunk.-álltam meg és pötyögtem be a kapu nyitó kódját.

Levettem Kalózról a pórázt és kinyitottam az ajtót.

-Megjöttünk-kiabáltam be de semmi válasz nem jött.~Hmm ez fura azt hittem itthon vannak.Akkor tuti a fiúknál vannak mind.~

-Nincs itthon senki-konstatáltam a helyzetet.Mikor megfordultam  majdnem elnevettem magamat.-Vámpírok vagytok vagy mi,hogy be kell hívni titeket?

Mikor beljebb jöttek  mindannyian csodálkozva vizsgálgatták a házat.Hát igen gazdag gyerekek vagyunk nagy a házunk.

-Nyugodtan nézzetek körül csak az emeletre ne menjetek mert ott vannak a szobáink és oda tilos a bejárás.-mondtam mire szétszéledtek és felkutatták a házat.Én pedig nekiálltam a vacsora készítésnek.

Palacsinta mellett döntöttem,mert azt könnyen és gyorsan meg lehet csinálni.Gyorsan előkaptam az alapanyagokat és kezdtem is a készítését.Miközben készítettem a palacsinta tésztáját eszembe jutott milyen is volt mikor reggel neki készítettem reggelit és az mikor feltette azt a bizonyos kérdést.-Válassz!Én vagy a tánc.- visszhangoztak fülemben szavai.

-Nem volt túl fer tőlem ilyet kérni.-gondolkoztam hangosan.

-Igazad van.Nem fer,hogy te vacsorát készítesz nekünk mi meg nem is segítünk.-szólalt meg mögöttem JR.

Hangjára összerezzentem.

-Megijesztettél.

-Na miben segíthetek?-kérdezte boldogan.

-Segíthetnél sütni a palacsintát mikor kész lesz a tésztája.

Amíg a tésztát kevertem beszélgettünk különféle dolgokról.

Mikor elkészültem JR elkezdte sütni a palacsintákat.

-Amúgy mire mondtad,hogy nem fer dolog?-nézett rám barna szemeivel.

-Hát tudod..-itt elhallgattam egy kicsit és átgondoltam,hogy elmondjam-e neki vagy ne.-Ha a barátnőd azt kérné,hogy válassz a zene és ő közötte te mit választanál?-tettem fel azt a kegyetlen kérdést amit nem rég én is megkaptam.Láttam rajta,hogy gondolkodik a válaszon.

Ekkor meghallottam.hogy valaki gyönyörű dallamot játszik a zongorán.~Szóval megtalálták a zongora szobát~

-Azt hiszem végeztünk ugyanis elfogyott a tészta.-állapítottam meg.

Megfogtam a 6 tányért ,amin a palacsinták voltak, és az asztalhoz vittem.

-Én a zenét választanám.-ezt a választ egy mosollyal díjaztam majd elindultunk megkeresni a fiúkat.Megnéztük a zongora szobát és még vagy 3 másik szobát és végül az utolsóban találtuk meg őket ahol természetesen videojátékoztak.

-Ki szereti a palacsintát?-kérdeztem mire Ren és Baekho felpattantak és Jenson Buttont megszégyenítő gyorsasággal vágtattak is a nappali felé.-Ti hány napja nem adtatok nekik enni?-néztem kételkedve a röhögéstől földön fetrengő 3 fiúra.

Mire megvacsoráztunk hazatalált a 4 lakótársam is.

-Kajaaaaaaaa~-csillant fel Nocile szeme.

-Igen nektek is félre tettünk egy párat.-mondtam nevetve.

-Azt hiszem ideje lenne mennünk.Köszönjük a vacsorát.-mondta JR.A többiek is elköszöntek majd elindultak hazafelé.

-Alice ez a te kulcsod?-mutatott fel egy kulcsot Hyesu amit az asztal alól szedett elő.

-Nem.Biztos valamelyik fiúé.Várjunk csak támadt egy ötletem.-fogtam a kulcsot és rohantam a szobámba telefonálni.

10.~

Nekem pedig olyan érzésem támadt mintha valaki engem bámulna. Kezdett kínossá válni a szitu szóval a figyelő szempár felé fordultam.

Hirtelen egy gyönyörű barna szempárral találtam magamat szemben.Csak néztünk egymás szemébe.Nem tudom de biztos vagyok benne,hogy pár percig csak bámultunk egymás szemébe.~Olyan szép szemei vannak~ Ebből a csodás pillanatból Dan hangja zökkentett ki.
-Szerintem akkor folytassuk a bemutatkozást.-javasolta.

Gyorsan még vetettem egy utolsó pillantást azokra a szemekre majd  felálltam és magamhoz csalogattam a kanapé mögött fekvő Kalózt.Egy kicsit a többiektől hátrébb ültem le és kezdtem simogatni kedvenc kutyámat.

-Hyesu vagyok –mosolygott vidáman legjobb barátnőm.

-Én pedig Benett.

-Engem úgyis ismertek de azért,hogy a kör teljes legyen,Alice vagyok a Street 8 vezetője és fő koreográfusa.-mutatkoztam be én is de nem ültem vissza a körbe.

Most minden szem a 2 még be nem mutatkozó fiúra szegeződött.

-Hi!My name is Aron Kwak-mutatkozott be Aron.Mindenki nagyra nyílt szemekkel figyelte a fiút,mert meglepte őket,hogy angolul mutatkozott be.-Most mivan?-kérdezte vigyorogva de már koreaiul.

Dan,Jay,Lucas és Benett még mindig tök értetlen arckifejezéssel bámulta a srácot.A lányokkal egyszerre törtünk ki nevetésben az arcukat látva.A fiúk nem igazán vannak oda a fiúbandákért így őket sem ismerik  annyira.

-Úristen ne vágjatok már ilyen „semmit nem értek” fejet-nevettem tovább-Aron te Los Angelesben éltél igaz?

-Igen és ezért tudok angolul.Sajnos az angol még mindig jobban megy mint a koreai nyelv.

Hirtelen átváltott a 4 "szőke" arckifejezése „már mindent értek” kifejezésre.Ezen jót mosolyogtam.

-Akkor én vagyok az utolsó.Hwang Minhyun vagyok-mutatkozott be a legmagasabb fiú.

Még beszélgettünk és nevetgéltünk egy kicsit.Majd az órámra pillantottam és megláttam,hogy mennyi az idő.~Basszus már 8 óra van.~ Utoljára végig simítottam Kalóz buksiján majd felálltam és odamentem Danhez és a kezemet nyújtottam,hogy felhúzzam a földről.Először kicsit furán nézett rám de aztán leesett neki,hogy itt az ideje azt a bizonyos koreográfiát megmutatni a vendégeinknek.

Szépen felrángattunk mindenkit a földről a többiek elkezdtek bemelegíteni és nyújtani mert kb 2 órát ültünk a földön.Odalépkedtem a lejátszóhoz és elindítottam a CD-t.Elsőnek az Infinite Be Mine című száma indult el amit Nocile sikítozva fogadott.JR,Ren,Aron,Minhyun és Baekho leültek a tükör elé,hogy jól lássák mit is táncolunk.Mi ezzel a számmal bemelegítettünk  majd jött az Action.Jay,Dan,Cookie,Hyesu és én táncoltuk az öt fiú részét mivel mi tudtuk a legjobban a táncot.A többiek addig kiálltak oldalra és onnan figyelték,ahogy mi táncolunk.

Ahogy elkezdünk táncolni onnantól nincs megállás míg ki nem fáradunk.Ez a mi alapelvünk.És ehhez tartjuk is magunkat hiába lett vége a  Nu’est számnak mi tovább táncoltunk kiegészülve a többi csapattaggal .Jött a következő majd a rákövetkező és az azt követő szám.A CD-n nem volt túl sok  szám (Be Mine,Action,Neverland ,History,Paradise és a Power).6 számot simán végig tudunk táncolni megállás nélkül.Mikor véget ért az utolsó szám megálltunk egy kicsit pihenni.Éppen inni indultam.

-Ez valami eszméletlen.

-Nagyon jók vagytok és a tánc.

-Alice te egy zseni vagy.-szólalt meg 3 fiú szinte egyszerre.

-Áhh ez semmiség,de azért köszönjük.-mondtam kicsit pirulva.Hát most na jól esett az amit mondtak.-Na de gyerünk most rajtatok a sor,hogy megtanuljátok.Megmutatjuk még egyszer aztán megmutatom az alaplépéseket oké?

Eltáncoltuk nekik még egyszer majd a többiek leléptek engem otthagyva az öt fiúval.Megmutattam nekik az alaplépéseket.Sokat bénáztak  és sokat nevettünk,jól elvoltunk.Végül  fél 11 magasságában az első pár lépés már nagyon jól ment nekik.

-Szerintem pihenjetek egy kicsit.-mondtam majd mindenkihez odadobtam egy kistörölközőt és egy palack vizet. Teljesen készek voltak.Úgy nézett ki a terem mint egy sebesülttel teli övezet.Mindannyian elfeküdtek a padlón és úgy pihentek. ~Azt hiszem ennyi elég lesz mára.Na én megyek is átöltözni~

-Mindjárt visszajövök.-mondtam majd kislisszoltam az ajtón.

Az öltöző felé vettem az irányt becsuktam az ajtót kulcsra és átváltottam a félvállas pólómat,az ülepes gatyámat és a sportmelltartómat.Mikor végeztem visszamentem a terembe a fiúk még mindig a földön fetrengtek .Ren csukott szemmel,Aron és Baekho arcukon a tőlem kapott törölközővel.Mikor beléptem az ajtón, immár kedvenc fekete farmeremben és kék pántos pólómban valamint lábamon egyik  Nike cipőmmel és kezemben kedvenc fekete dzsekimmel,Minhyun éppen ivott és a meglepettségtől az üveg tartalmát majdnem  JR-re köpte.Ekkor  már mindannyian felém fordultak .